2010. április 13., kedd

Borágó (Borago officinalis L.)

Régóta ismert gyógynövény, Spanyolországban főzeléknövény, nálam biokertész. Elsősorban az északi féltekén, a mediterrán területeken tenyészik. Az érdes levelűek családjába tartozó a trópusokon fává növő gyógynövény. Virágai fehér vagy kék színű boragoid virágzat.

Környezeti igénye

Közepesen melegigényes. Melegebb mediterrán területekről származik, ennek ellenére már jól alkalmazkodott a mérsékelt éghajlathoz. A magok csírázása 10 °C alatt megkezdődik, de a kedvező csírázási hőmérséklete 18-20 °C. Későbbi fejlődéséhez is elegendő a 20 °C körüli hőmérséklet, ennél lényegesen magasabb (30 °C körüli) hőfokon is szépen díszlik, ekkor a levelek gyorsan elöregednek, hamar értéktelenné válnak. Azt írja a szakirodalom, hogy a levele és zöld hajtásai az 1-2 °C-os fagyokat még átvészelik, de ez alatt már elpusztulnak. Mi télen többször mértünk -17 °C-ot, a talajra szóródott magokból még ősszel palánták nőttek és ezek nagyon jól átteleltek ezek a képek március 09-én készültek. Fényigényes, vízigényes, jó vízgazdálkodású vagy öntözött területeken hosszú ideig zsengék maradnak a levelek. Dísznövényként vagy mézelőnek termesztve öntözés nélkül is hoz virágot, de a szárlevelek alulról felfelé gyorsan elszáradnak. Vízigénye virágzásig nő, terméskötés után már kevesebbel is beéri. Kötöttebb, agyagos, hideg talajokon is termeszthető. Közepes tápanyagigényű. Egyéves növény, ezért vetésforgóban szerepeltethető, de nem szükséges közvetlenül szervestrágyázás után termeszteni. Ültetésénél vegyük figyelembe, hogy az elszóródó magok a következő évben kicsírázva gyomosítanak.

Termesztése

Palántanevelésre nincs szükség, közvetlenül helyrevetéssel szaporítjuk. A magvetést áprilisban kezdhetjük. A sorokat egymástól 40-50 cm-re jelöljük ki. A kapa fogával vagy nyelével húzzunk ki 3-4 cm mély kis vetőárkot, amelybe kézzel, egymástól 5-6 cm-es távolságra szórjuk a magokat. A magvetés után azonnal takarjuk vissza a földet, hogy minél kevésbé száradjon ki. Száraz talajon a sorokat alaposan öntözzük be. A sorok helyét jelezzük, hogy a kelést késleltető cserepesedést a csíranövények megsértése nélkül meg tudjuk akadályozni. 2-3 lombleveles állapotban egyeléssel állítsuk be a legalább 25-35 cm-es tőtávolságot. Nem tudom általában milyen magasra nő a borágó, nálunk elérte a 150 cm-t is, és karózni kellett. Van, aki a földön hagyja elfeküdve, így gyomfojtó hatása van. A levelek szedését a bimbók megjelenése előtt kezdhetjük. A fiatal, félig fejlett, zsenge leveleket kézzel törjük le a tőről. Egyszerre egy-egy növényről csak a levelek egyharmadát szedjük le, mert a sok levél eltávolítása megállítja a növekedést, sőt a növény pusztulásához is vezet. Termeszthető szakaszos vetéssel is. 2-3 hetente megismételhetjük a magvetést július közepéig, így mindig lesz fiatal, növekedésben levő tövünk, amelyről folyamatosan szedhetünk zsenge leveleket. Magfogása nehéz, mert az egyes virágok nyílása, ezzel együtt a terméskötés és a magérés sem egyszerre történik. A termések éréskor négy részre esnek szét és gyorsan kihullnak a rekeszekből, ezért a teljes érés előtt szedjük le a magszárakat és utószárítással érleljük meg a magokat.

Betegsége és kártevője nem ismeretes. Kiváló biokertész a káposzta félék, uborka, cukkini védő növénye, de kiváló méhlegelő.

Felhasználása

A virág nagyon mutatós sütiken, frissen vagy kandírozva. Én elsősorban a túrós, tejszínes fogásokhoz illesztem, de egy egyszerű pohárkrém elegáns desszertté varázsolható vele. A borágó virág hamar hervad, de jégbe zárva koktélok, turmixok, gyümölcslevesek dekoratív kiegészítője. Spanyolországban főzeléknövényként termesztik. A zsenge levelek finomak salátába, főleg nagyon apróra vágva uborkához adva. Az íze a nyers uborkáéra emlékeztet, ezért uborkaszagú fűnek is nevezik. Mártások és savanyú főzelékek egyik ízesítőjeként ismert, nyersuborka eltevésnél is használják. Sok helyen kertekben dísznövényként is ültetik. A méhészek is kedvelik.

Élettani hatása:

Értékes ásványisó tartalma miatt a népi gyógyászatban vese- és hólyagbántalmak ellen használják. A magból kivont olajában linol-, linóién-, olaj-, palmitinsav található, míg a zöld részekben a nagy ásványianyag-tartalom mellett, szaponin és cseranyag fordul elő. A cseranyagáért és nyálkatartalmáért hasmenés ellen alkalmazzák. Illóolaj-, gyantasav-, szaponin tartalmáért, bőrgyógyászatban gennyes pattanásokra, kelésekre, borogatásra, illetve toroköblögetésre használják. A kozmetikai ipar egyre növekvő mennyiségben termelteti. A borágóolaj gamma-linolénsava csökkenti a vér koleszterinszintjét, így az érelmeszesedést lassítja.

2010. március 31., szerda

Fokhagyma (Allium sativum)

A fokhagyma (Allium sativum) gyógy-, és fűszernövény, melynek hagymagumója fogyasztható. Erőteljes aromával, illattal, vagy szaggal rendelkezik. Eredetileg Közép-és Dél-Ázsiában őshonos, de ismert, hogy már az egyiptomi piramisépítők is előszeretettel fogyasztották gerezdjeit. Mára már az egész világon elterjedt és kedvelt. Egyes ókori népek varázserőt tulajdonítottak neki, Egyiptomban szent növényként tisztelték. A középkorban a pestisdoktor madárfejszerű álarcának csőrrészébe többek között fokhagymalevelet is tettek. Nálunk a XV. században kezdték a termesztését.

Termesztése:

A hagymafélékhez tartozó, eredetileg évelő, de nálunk általában egynyáriként termesztett növény. Hagymája gerezdekre tagolódik. Magról nem érdemes szaporítani, csak gerezdekről, ősszel és tavasszal dugdossák. Meleg- és fényigényes, egyenletes vízellátást igényel. Ősszel (novemberben) ledugtam pár gerezdet kíváncsiságból, most 15-20 cm-es a levele, amiket szombaton (március 27-én) dugdostam el már kibújtak kb.: 2 cm-es kis hajtásai vannak! (nem kínai gerezdek! Magyar fokhagyma!!!) Ő is biodoktor, a növénytársításban nálam, most a málnát védi, brokkolirózsa blogomban írok róla.

Élettani hatása:

A hagymája a növény gyógyhatású része, bár néha a leveleit is fogyasztják Illóolajakat (alliin, allicin), szénhidrátot, fehérjét, fontos ásványi anyagokat, C-vitamint jódot és ként is tartalmaz. Jellegzetes illatát egy kéntartalmú anyag, az ajoéntől kapja. A fokhagyma vérnyomáscsökkentő hatású és erősíti a koszorúereket: ezért keringési betegségek leküzdésében is hatásos. Antibakteriális hatásáról is ismert. Fertőzés gátló, erősíti az immunrendszert. Enyhíti az influenzát, náthát, hörghurutot, és torokfájást, csökkenti a koleszterinszintet és antibiotikus hatású. Emésztést elősegítő, bélfertőtlenítő, bélféregűző, epe és májműködést elősegítő. Tehát ha rendszeresen eszel nyers!!! fokhagymát nagyon sokat teszel egészséged megőrzéséért. Igen nagyon büdös, ráadásul, ha sokat eszünk belőle egy idő után a bőrünkön is lehet érezni, de ha nyers petrezselymet, egész kávészemet vagy szegfűszeget rágcsálunk utána (a petrezselymet együk meg, rengeteg C-vitamin van benne, de a kávét és a szegfűszeget ne nyeljük le) elmúlik a kellemetlen szag, ezek garantált kipróbált szagűzők!

Felhasználása:

A fokhagyma a magyar konyha egyik legjellegzetesebb fűszere. A fokhagyma kiváló fűszer is. Amire azonban mindig ügyeljünk: ha zsírban pirítjuk, könnyen megkeseredhet. A legjobb, ha gerezdjeit egészben tesszük az ételbe, ám ha mégis daraboljuk vagy passzírozzuk, bánjunk vele kíméletesen! Felhasználhatjuk levesek, főzelékek, saláták, sültek, vadhúsok, szószok, kolbászáruk készítéséhez, de nagyon szeretem a pirítós kenyéren, vagy a lángos ízesítéséhez is. A legtöbb húspác és fűszerkeverék alkotóeleme, a curry egyik meghatározó íz anyaga. Gerezdenként, összezúzva vagy szárítva. Érdemes belőle ételízesítőket: pestó, paprikakrém, fokhagymakrém; fűszerecetet; fűszer olajat; savanyúságot készíteni, de élettani hatásait legjobban nyersen hőkezelés nélkül fejti ki!

2010. március 30., kedd

Rucola, borsmustár, rukkola (Eruca sativa L.)

A ruccolát borsmustárnak hívják magyarul, egyébként hallgat még a rukkola, arugula, rocket névre is. Kétéves, mediterrán növény, a tormával és a mustárral rokonságban lévő. Apró termetű (20-25 cm) tősarjakkal terjedő és növekvő, apró, sárgásfehér, keresztesvirágú. Sötétzöld, erősen szeldelt leveleit főként a meleg időszakban hozza, első pillantásra úgy tűnik, mintha pongyola pitypangot látnánk, ugyanis a borsmustár levele nagyon hasonlít rá.

Termesztése:

A napos helyet kedveli, (naná hiszen mediterrán növény) a szakemberek azt írják a tápanyagban gazdag talajt szereti, de szerintem (tapasztalat) nem igényel különösebb gondoskodást homokos, meszes talajba is ültethető. Magját elszórva vadon is kikelhet. Nem muszáj minden nap locsolni, kezdő fűszerészeknek kifejezetten ajánlott! Érdemes mindig frissen szedni, mint általában a friss fűszernövényeket. Lakásban is termeszthető, világos-napos helyet keressünk neki és ott gyakrabban öntözzük. Én most ültettem a kertbe kicsit előcsiráztatva, a brokkolirózsa kertészeti blogomban van róluk kép most milyenek. Nem kell előnevelni csak a madarak és az időnyerés miatt fordultam ehhez a módszerhez. A régi kertben virágot, magot hozott, és elvetette saját magát, ott már az egész kertben elterjedt, különböző helyeken bukkant elő, mint a kapor. Télálló. Ellensége a földibolha különösen száraz időben kis lyukakat fúr, a levelén. Magjait már itthon is forgalmazzák

Élettani hatása:

Gasztronómiai élvezetén túl, nagy mennyiségben tartalmaz C, A, B, és K-vitamint, ezen kívül kalciumot és vasat is. Ismert baktériumölő és emésztést elősegítő hatása is. A rukkola étvágyjavító hatású, tonizál és vértisztító.

Felhasználása:

A hűtőszekrényben csupán 1-2 napig őrzi meg frissességét, ezután gyorsan megsárgul. Az íze erősen dióra, egyesek szerint földimogyoróra emlékeztet, egy kevés mustár ízzel keveredve, kissé csípős. Önmagában vagy más salátákkal keverve készíthetünk belőle ízletes saláta alapot. Kitűnő zöldfűszer, nem csak salátákban, de tészta ételek, levesek, halak, fűszervajak, esetén is. Általában frissen adom az ételhez. Ahhoz, hogy a vegetációs időszakon kívül is legyen rukkolám lefagyasztom, vagy oliva olajjal, olajosmagokkal pestot készítek belőle, aromája így nem változik.

2010. március 24., szerda

Sarkantyúka

A biokertész választása

Ez a kis biokertész segéd az egyik kedvencem. Dél-Amerikából, Peruból származik, fagyérzékeny ezért vetettem belőle most sejtes szaporító tálcába, mert a szabadföldbe csak májusban ültethetjük és szeretném minélelőbb látni.

Termesztése:

Egészen nagyméretű magja van, könnyű a vetése, talajban nem válogatós, de nem is kell, hogy tápdús legyen, mert akkor a levelére dolgozik és kevés virágot ad. Viszont sok fényre van szüksége, de nem a perzselő kánikulára, azt nem szereti. Az elhullatott magjairól a következő évben is elszaporodik.

Fajtái:

Én két fajtáját ismerem, az egyik a kicsi bokros, ezt kell a paradicsom ágyás szélére vetni. A másik az indás akár 2 méter magasra is megnő, ehhez kell támaszték, ezt a sárga koktélparadicsom mellé lehet ültetni, ami szintén eléri a 2-2,5 m magasságot.

Haszna:

Szépségén túl, a sarkantyúka egy növénydoktor, magához vonzza a vértetveket így a rózsák és a gyümölcsfák felszabadulnak a kis nedvszívóktól. A krumpli és a paradicsom között is elriasztja a kártevőket.


Felhasználása:

A sarkantyúka ehető virág, a növény minden része fogyasztható. Levele, virága és bimbója salátákba kitűnő, kicsit édeskés és egyben csípős íze van a csípős retekhez tudnám hasonlítani. A sarkantyúka saláta jól illik a sajtokhoz. Virága desszertek, gyümölcssaláták díszítője és ízesítője lehet, emlékeztet a rózsabors ízére. Nyersen az igazi, sütve, főzve vagy szárítva aromája elvész, használjuk ki a nyarat! Magja és bimbója ecetes-sós lében tartósítva, a kapribogyó ízéhez hasonlít.

Élettani hatása:

A sarkantyúka gyógynövény is, vitaminokat, antibiotikus anyagokat és ként tartalmaz. Erősítő és enyhén hashajtó hatása van.

2010. március 15., hétfő

Bazsalikom (Ocimum basilicum)

Nevének eredete:

A bazsalikomot az európai országokban a görög királyok elnevezéséből a "basileus" szóból származtatják. Innen származik a királyfű megnevezése is. Az Ocimum szintén görög szó az "illatozni" szó latinosított alakjából maradt ránk. A legendárium szerint, a feltámadás után, bazsalikom bokor nőtt, Jézus sírja körül. Ezért sok helyen például Görögországban a templomok oltárain ma is megtalálható és Jézus ajándékának tekintik ezt az illatos csodás növényt. Azt mondják a Bazsalikom a mediterrán ételek fűszernövénye, de használják Ázsiában is és bizonyos tájakon hívják német borsnak is. Egy biztos, nekem mindig a napfény és Görögország jut eszembe erről a növényről.

Fajtái:

Egy olasz szakácskönyvben olvasta a férjem, hogy több mint kétszáz fajtája van világszerte. Én most az egyik Thai bazsalikomfajtából, görög bazsalikomból, fahéj illatú, citromillatú zöld és lila levelű bazsalikomból ültettem magot.

Vetése:

A mi éghajlatunkon egynyári növény, vagyis évről évre újra kell telepíteni kertünkbe. Ám ha ősszel begyűjtjük a magokat a növényről, minden évben lesz friss bazsalikom a konyhában. A magokat márciusban kell elvetni vagy kisebb cserépbe, vagy szaporító ládába is szórhatjuk őket. Permetezzük be a földet vízzel, szórjuk rá a magokat és ezután egy fóliával takarjuk be őket, tegyük az edényt napfényes minimum 10-15 fokos helyre. Ez lehet a konyhaablak, vagy egy világos, fűtött folyosó is. A kis palánták már pár héten belül kifejlődnek. A képen már látszanak a sziklevelek itt 6 naposak ez a zöld levelű bazsalikom saját gyűjtött magja, ilyenkor már le lehet venni a fóliát. A különlegességeknek több nap kell, majd csak májusban lehet a szabadba ki ültetni őket, várjuk meg a fagyokat, mert nem szereti a hideget. A bazsalikomot a fűszerkertben, az erkélyen, de egy nagyobb cserépben vagy dézsában is nevelhetjük. Társíthatjuk, más fűszernövényekkel szereti a petrezselymet, a rozmaringot. Különleges hatású, ha a lila és zöld levelű bazsalikomot egy cserépbe ültetjük. Kerek lapos agyagedénybe téve valódi mediterrán hangulatot ad kertünknek. Folytatjuk!

2010. március 13., szombat

Levendula (Lavandula angustifolia)

Az árvacsalánfélék családjába tartozó félcserje. A Földközi-tenger mellékéről származik, az ókori görögök és rómaiak is jól ismerték, de a lovagkorban került a kertekbe, a középkorban nagyon becsülték gyógyhatását. A XV. századtól kezdve hazai használatáról is találunk utalásokat. Mára már nálunk is nagyon elterjedt, aki járt már a Tihanyi-félszigeten létesített levendulaültetvényen azt biztos, hogy elvarázsolta a látvány. Virágai kékeslilák vagy mély lilák, a növény felső részén virulnak. Elég csak megfogni őket, és kezünk egész nap illatos marad. A levendula illata átható, tiszta és üde, egyszerre élénkít és nyugtat. Magas illóolaj (1-3%), tartalma miatt a virágok antibakteriális, görcsoldó, gyulladáscsökkentő és nyugtató hatásúak.

Nevelhető magról, én most ezt próbálom ki. Egyébként dugványozással és tőosztással is szaporítható ezt már próbáltam. Napos helyre kell ültetni, szárazságtűrő, amíg nedves a földje, ne is öntözzük. Csak egy tő van a sziklakertben, idén szeretnék több cseréppel szaporítani. Folytatjuk!
Related Posts with Thumbnails